A múlt évben a pandémia miatt elmaradt utunkat most pótoltuk. Tartva attól, hogy újra szigorítások lesznek, a decemberi születésnap helyett szeptemberben utaztunk, most az irányt észak felé vettük.
Az autónkat a Budapest Reptéri Parkolóban hagyva, hajnalban induló repülőutunk tökéletes volt.
A reptéri buszjáratra a helyszínen vettük meg a jegyet, ami a Skavsta reptérről Stockholmba 239 SEK (svéd korona volt). Egyébként a Flygbussarna applikációban megvásárolva olcsóbb lett volna, de erre csak később jöttem rá. 
A reptéri busz a központi pályaudvarhoz viszi az utasokat, ahonnan metróra, hévre, vonatra, autóbuszra és villamosra is át lehet szállni. 7 napra szóló tömegközlekedési jegyet vásároltunk, ára: 415 SEK. Nagyon jó a tömegközlekedés Stockholmban. Bármerre is akartunk menni, néhány percnél többet sosem várakoztunk. Minden automatizált. A buszokon a felszállás az első ajtónál történik, ahol két terminál van. Az egyiken a megvásárolt jegyet (kártya formában vagy mobilon) lehet érvényesíttetni, a másikon pedig bankkártyával jegyet venni.
Mobilokra letölthető az SL-Journey Planner and Ticket applikáció, amivel kiválóan lehet tervezni az útvonalakat, időpontokat.
Az applikáció tartalmazza az összes metró és hév útvonalát, teljes menetrendeket, busz, villamos és hajó menetrendeket is.
Villamosvonal csak egy van, ami a központi pályaudvartól indul és a Djurgardenen megy végig, ahol igen sok látványosság található, köztük az Északi, a Vasa múzeumok, a Skanzen, a Viking és az Abba múzeumok. Ezen a villamoson "kalauz" van. Felszállást követően járja végig a villamost, és ellenőrzi a jegyeket.
Metróvonaluk három van - kék, piros, zöld - de ezeken belül is több számozás, ami az utolsó (vagy első) 5-6 megálló eltérését jelzi. Egyébként nem metrónak hívják, hanem Tunnelbannak, a jele pedig az eddigi városokban megszokott piros M-től eltérően kék T. Valószínűleg azért kapta az alagútvonat nevet, mert inkább a számára kialakított alagutakban és a felszínen közlekedik. Ottlétünk alatt is azt tapasztaltuk, hogy mindenfelé folynak a munkák, készülnek az alagutak, felüljárók. A metróbejáratok és azok használati módja (beléptetés, jegyellenőrzés...) ugyanolyan, mint bármelyik más városban.
Az teraszról az egyik irányban a tanácsháza épületét láttuk, a másik irányban pedig a két hajót, ahol volt a szállásunk (a piros a recepció és az étterem, a fehérben voltak a kajütök)
 |
Az idő nem volt túl kegyes hozzánk. Ahhoz képest, hogy szeptember eleje volt, inkább novemberinek éreztük. De nem lehet egy szavunk sem, hiszen a decemberi születésnapunkat ünnepeltük meg, úgyhogy ahhoz viszonyítva kiváló időnk volt :-)
A következő napon nyakunkba vettük a várost.
Nobel-díj Múzeum:
Ezután a Ribbinska Huset (hátul a vörös épület), melynek homlokzatán a vörös közötti fehér kövek egy-egy az 1520-ban a dán király által meggyilkolt svéd nemes fejét ábrázolják.
Ezt követte a királyi palota, ahol egy őrségváltásnak lehettünk tanúi.
Csavargásunk során megnéztük az 1926-ban készült "A napénekes" című szobrot, majd az Operaház épületét.
A szobortól hajóval jöttünk visszafelé - a hetijegyünk erre a tömegközlekedési eszközre is jó volt.
A következő napon kiutaztunk a drottningholmi királyi palotához.
Nem mentünk be a palotába, csak a csodás angol parkjába, a kínai kastélyhoz, az udvari színházhoz és a park melletti "Kantongatan" elnevezésű településhez.
A következő napon a Vasa múzeum következett, ahol megcsodálhattuk a 333 évig a tenger alatt lévő hatalmas hadihajót, ami állítólag az első útján felborult, és megnézhettünk egy filmet is, ahogy a felszínre hozták a roncsokat. Ez 1957-től 1961-ig tartott.
Ezután egy jó nagyot sétáltunk a Djurgardenbe, friss levegő, csodás zöld és kiskacsák között, útba ejtve Diánának, a vadászat istennőjének szobrát.
A közelben találtunk rá a magyar nagykövetség épületére is.
Utána következett a Skogskyrkogarden, ahol meglátogattuk Greta Garbo sírját.
Majd a hangversenyterem következett a különleges Orfeuscsoport című szoborcsoporttal. Ebben az épületben szokták átadni a Nobel-díjakat.
Felmentünk a hegyre, ahol a különleges fekete színű Öreg tornyot néztük meg:
és természetesen fentről az csodás kilátást, többek között a szállásunk két hajóját:
Az utolsó napunk az Abba-múzeumé volt:
Aztán irány a reptér! A repülő utunk hazafelé is tökéletes volt.
VI SES!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése