2019. március 16., szombat

Barcelona terv

Még igen messze van az idő, amikor Barcelonába indulhatunk. Már igencsak be vagyunk sózva valamennyien.
A repjegy már megvan! Kell ennél több??


Este későn, vagy már inkább éjjel fogunk megérkezni Barcelonába az El Prat repülőtérre, ahol a szállás transzferje fog ránk várni. 


Érkezésünk után gyorsan ágyba kell bújnunk, hogy reggel frissen és üdén tudjuk elkezdeni a felfedezést.
Úgy gondolom (a korábbi utak tapasztalataiból), hogy első nap még nem leszünk fáradtak a gyalogláshoz, így erre a napra tömegközlekedés nélküli napot terveztem az alábbiak szerint:



Első úticél a Güell park és palota.
Ezt az épületet Gaudí egy katalán grófnak, Eusebi Güellnek tervezte. 1886 és 89 között épült. A világörökség része. Igen kicsi alapterületen (18x22 m) elhelyezkedő, mégis monumentálisnak tűnő palota Gaudí zsenialitását igazolja. Belépő 12 euro.


A következő nevezetesség, amit látni fogunk, a diadalív:

Ez a La Ramla, a híres sétáló- és bevásárló utca végén helyezkedik el. Ezután következik majd Barcelona leghíresebb épülete, a Sagrada Família. Ez az épület Barcelonának az, mint ami Párizsnak az Eiffel-torony: szimbólum, amit mindenki ismer. 

A Szent Család-templom (teljes nevén Basílica i Temple Expiatori de la Sagrada Família, vagyis A Szent Család Engesztelő Temploma és Bazilikája) Gaudí legnagyobb vállalkozása, s talán a legszebb épülete. A mai napig nem készült el teljesen, a 2030-as évekre teszik a munkálatok befejezését, de valószínűleg ezzel is csúszni fognak.
A Sagrada Famíliát nem Gaudí kezdte el tervezni, eredetileg egy neogótikus templomot akartak építeni. Aztán Gaudít felkérték, és ezzel jött az építész sajátos stílusa is. A templomot szecessziós stílusúnak tartják, és emellett az organikus építészet hagyományait követi (vagyis az épület alkosson az építési hellyel szerves egységet és harmóniát).
Gaudí 43 éven át dolgozott a templom tervein, élete főművének tekintette, életének utolsó éveit csak a templomra szánta. Vallotta, hogy minden építészeti stílus a templomépítés szolgálatában született, s a jövő építészeti stílusait a templomépítés hagyományaiból vezette le.
A Sagrada Famíliának 18 tornya van. 12 az apostoloknak, 4 az evangélistáknak, 1-1 pedig Szűz Máriának és Jézusnak. A legmagasabbak 107 méteresek, Gaudí úgy tervezte az épületet, hogy az mindenhonnan látható legyen. Antoni Gaudít egyházi engedéllyel a templomban helyezték örök nyugalomra.
Majd érdemes elővételben megvenni a jegyeket (idegenvezetés nélkül 13,50 euró), várhatóan iszonyatos tömeg lesz a templomnál, a jegyek nélkül órákat várhatunk, amíg bejutunk. Ha a toronyba is fel akarunk menni, akkor jóval drágább a belépő. A  templom előtt a Gaudíról elnevezett park terül el kis tavacskával.

Már visszafelé haladva a Casa de les Punxes mellett fogunk elhaladni, ami a katalán modernizmus jelképe, 


majd ezután jönnek Gaudí híres, szintén a világörökség részét képező épületei: a Casa Mila (La Pedrera) és a Casa Batló (a csontok háza). 
Bár ezek az épületek csodálatosak és különlegesek, de a belépők olyan mértékűek, hogy ezeket nagy valószínűséggel csak kívülről fogjuk megcsodálni.

Miután ezeket megnéztük, a környéken vacsizunk, van erre sok étterem. Azután már nem fogunk tudni gyalogolni, úgyhogy metróra szállunk, és elmegyünk a Mágikus Szökőkútig. Ide az L1 (piros) és az L3 (zöld) lesz jó nekünk.  Ezt a csodát mindenképpen működés közben, este kell látnunk.

A Mágikus Szökőkút az 1929-es barcelonai világkiállításra épült. Carles Buigas, a tervező egy évvel a kiállítás előtt nyújtotta be a terveket, s akkor túl ambíciózusnak és kivitelezhetetlennek tartották. Aztán egy év alatt megépítették, de több mint 3000 munkásra volt szükség ahhoz, hogy az 1929. május 19-i megnyitóra elkészüljön a szökőkút.
A Font Mágica vízsugarai a zene ütemére és dallamára táncolnak, s eközben 50 színárnyalat festi meg a vizet. A szökőkút mérete impozáns, másodpercenként 2600 liter vizet pumpálnak át a rendszeren.
A Font Mágica a Maria Cristina sugárút végén található a Palau Nacional előtt. Szinte közvetlenül a szökőkút mellett található a Négy Oszlop (Les Quatre Columnes), melyet eredetileg még 1919-ben építettek. A jón stílusú oszlopokat a katalán zászló mintájára (melyben 4 vörös csík szimbolizálja az aragóniai királyságot) a katalán nemzet szimbólumának szánták, de 1928-ban a Rivera-rezsim leromboltatta. Az oszlopokat 1999-ben építették újjá.
A Font Mágica főszezonja májustól szeptemberig tart. Az ingyenes zenés műsort csütörtöktől vasárnapig 21-23 óra között félóránként tartják. Az októbertől áprilisig tartó időszakban a zenei performanszok pénteken és szombaton este 7 és fél 9 között vannak.
Szállásunk a szökőkúthoz közel van, úgyhogy még egy utolsó sétára (terveim szerint már kissé megrogyva) kerül sor.

A következő napot kissé lazábbra tervezem, hogy ne fárasszuk túl magunkat estére. A szállásunkhoz közel van a Montjuic felvonó végállomása:Ezt a látványt nem szabad kihagynunk. A retúrjegy ára 12,7 euró, valamivel olcsóbb online.

Egy kis délutáni pihenésre szükségünk lesz, majd irány a Katalán Muzsika Palotája!! Ami ilyen csodás belülről és kívülről:



És még milyen csodás lesz a Flamenco Gála látványa ebben a koncertteremben! A jegyzünk már megvan.




A következő napon valószínű későn kelünk, mivel a Flamenco gála miatt későn kerülünk ágyba. Terveim szerint a libegő után a siklót is ki kell próbálnunk, így ezen a napon a Tibidabo Funicular-ral fogunk menni.  

A hegyen vidámpark van, ami nem feltétlen fontos, de a park és a kilátás mindenképpen, valamint a Jézus szent szíve templom. 


Valamint a közelben Gaudí Bellesguard tornyát is megnézhetjük. 

Úgy gondolom, este a kivilágított katedrálist még mindenképpen érdemes megnéznünk.

A következő napon a Citadella park szépségeit fogjuk megcsodálni.


Barcelona központi parkja a 30 hektáros Parc de la Ciutadella az 1888-as világkiállításra készült el. A park helyet ad egy tónak, egy állatkertnek, egy szökőkútnak, két múzeumnak, és magának a katalán parlamentnek is. A Citadella Park két oldalról közelíthető meg, a Pujades, valamint a Picasso sétálóutcákról.
A park északi csücskében van a Cascada (vagyis a vízesés), amely a park híres szökőkútja. A víz egy diadalíven át zuhog a tóba, a látványt szobrok és vízoszlopok teszik még szebbé. Joseph Fontseré tervezte, de közreműködött az akkor még ismeretlen Antoni Gaudí is.
A csónakázótó nemcsak szép, hanem élő is. Számtalan hal- és teknősfaj él a vízben, s apró földszigeteken nőnek a fák, melyek mintha úsznának a víz felszínén.
A Citadella Park állatkertje nemcsak a valaha ott élt albínó gorilláról híres, hanem az ott élő többi 7500 állatról és az Állatkerti Múzeumról is. A Földtani Múzeum megalakulását egy tudósnak, Francisco Martorell i Peñanak köszönheti, aki a teljes gyűjteményét (műtárgyakat, mintákat, könyveket stb.) a városnak adományozta.
A katalán parlament a katalánok autonómiatörekvéseinek egyik kézzelfogható (és működő) szimbóluma, s hányattatott történelme miatt csak a kápolna maradt meg eredeti formájában, az épületet többször felújították és átépítették. Az épületet használták fegyverraktárnak, királyi szállásnak és múzeumnak is, 1977 óta számít Katalónia parlamentjének, 2004 óta pedig csak parlamenti funkciója van.
A Citadella Park reggel tíztől éjfélig fogadja a kikapcsolódni vágyókat.
 Ezen a napon még a Szent Kereszt és Szent Pál kórházat gondoltam megnézni, ami szintén a város építészeti különlegessége. Minden hónap első vasárnapján ingyenes a belépés.

Utolsó napunkon a tengerparté legyen a főszerep. Vagy hajózás vagy a kikötői libegő kipróbálása, esetleg a Kolombusz emlékmű kilátójából a város megtekintése. Gondolom, ez attól is fog függeni, hogy mennyire sikerült addigra kiköltekeznünk.

Szóval ez a terv - már megvan a repülőjegy, a gálára a jegy, a szállás. Még néhány belépőt megvásárolok online, mert úgy kedvezőbb az ára, és megúszhatjuk a sorbanállást. Monserattal még kacérkodom, de az egy egész napi program, így csak akkor lehet, ha a fentiek közül vagy összesűrítünk vagy kihagyunk valamit. 

Verona 2024

 A korábbi évekhez hasonlóan reggel összeszedtem a társaságot, ötkor már neki is vágtunk az útnak. Útitársaim: Léda, Gabi és Ildikó. Az útvo...